Hidraulikai modellezés

Vízellátó rendszerek viselkedését mindig is igyekeztek számolni. Míg régen az egyidejű, kellően részletes felbontású és megbízható adat nem igen ismert fogalom volt és a nyilvántartás és számítási kapacitás is csak nagyon leegyszerűsített rendszerek kezelését tette lehetővé, addig ma a hálózathidraulika két dolgon múlik:

1. Legyen megfelelő adat (rendszer és üzemadat)
2. Üzemeltetési funkciók gyakorlása
3. Meg tudjuk fogalmazni a megfelelő üzemeltetési, fejlesztési kérdéseket.

Az adatok előteremtésében a térképi nyilvántartás adhat azonnali (értsd gombnyomásra történő) adatszolgáltatást (gráfot), míg a SCADA rendszer szintén azonnal adhat egyidejű, rendszer szintű vízmérleg és nyomás adatokat.
Fontos megjegyezni, hogy hatékony modellezés abban az esetben képzelhető el, ha a nyilvántartás nyomászóna alapú.
Amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak a modell identifikálása szükséges. Ez a korábbi adatok birtokában gyorsan megvalósítható.

Az előállt idens gráf megléte után már csak a kérdéseket kell feltennünk:

• Vajon úgy működik a rendszer, ahogyan ebben a kiépítettségben kell neki? (óránként 100m3 víz 5 m-rel történő felesleges megemelése megközelítőleg 500000 Ft villamos energia többlet költséget jelent)
• Milyen csőhálózati jelleggörbére kell szivattyút választani?
• Mi legyen egy hálózatrekonstrukció műszaki tartalma?
• A hálózat kisebb módosításával elkerülhetők-e nagyobb fejlesztések?
• Üzemmenet módosítással javítható-e az ellátás biztonsága?
• Helyi panaszok kivizsgálása.

A leírt folyamat és a feltett kérdések zárös határidőn belül megbízhatóan megválaszolhatók. Abban mindenkit megnyugtatunk, hogy a folyamat véghezviteléhez nincsen szükség abszolút magassági adatokra a rendszer minden pontjára, d még vízértékesítési adatokra sem.

A mottónk ezen a területen mindenképp az: „Nem kullogunk az események után, hanem irányítjuk őket!”.