Vízellátó rendszerek vízmiőségi modellezése

A megfelelő vízminőség biztosítása minden szolgáltató számára alapvető feladat, nem választható. A pénzügyi források beszűkülésével azonban folyamatos költségcsökkentési, hatékonyság növelési feladata van minden szolgáltatónak. Ennek kapcsán óhatatlan, hogy rendszeresen vízminőséggel kapcsolatos kérdéseket kell feltenni, legyen szó fejlesztési, rekonstrukciós vagy üzemeltetési kérdésekről:

1. Különböző vízminőségű vízbázisok milyen keveredést mutatnak? Biztosítható-e a megfelelő minőség? Milyen módosítások mentén menthető/tartható meg a vízbázis?
2. Milyen klórkoncentráció várható, minimum milyen mértékű klórozást kell alkalmazni?
3. Milyen hálózati és/vagy üzemtani beavatkozások befolyásolják érdemben a hálózati vízminőséget?

A vízellátó rendszerek vízminőségi modellezése megfelelően kalibrált és identifikált részletes modell segítségével végezhető el. Ehhez, akár a hidraulikai vizsgálatokhoz, elengedhetetlen a részletes és megbízható hálózati topológia megléte és a SCADA rendszerből származó egyidejű és összetartozó üzemadatok. Az adatok (topológia és üzemadatok) természetesen nyomászónára kell vonatkozzanak.
Tekintettel arra, hogy manapság nagy rendszereket üzemeltető cégek vannak, mindenképp szükséges az adatok informatikai rendszerekben való tárolása és ezek összekapcsolása. A térinformatika oldalán nemcsak topográfia, hanem topológia is kell. Azaz a valós rendszert leíró digitális rendszer szükséges, melyekből a modell generálható az üzemadatokkal együtt.

Tartózkodási idő vizsgálata:

Minden vízminőséggel kapcsolatos modellezés módszer kiindulása. A tartózkodási idő megbízható kiszámítása már önmagában jó támpontot nyújthat a várható vízminőségre, minősítheti egyes rekonstrukciók vízminőségi vonatkozásait. Az egyértelmű, hogy ezekre a kérdésekre a pontszerű mintázások alapján nem kapunk választ, hiszen nem tudhatjuk, hogy a mintavétel időpontja milyen tartózkodási időhöz tartozik. Modellezés nélkül tehát vagy a vízminőség, vagy a pénztárca szenved kárt.

Keveredési vizsgálatok:

A keveredés vizsgálatok esetén mindig arra keressük a választ, hogy egy bizonyos csomópontban vagy rendszer-részben milyen eredetű vizek találhatók, milyen gyakorisággal és milyen arányba.
Ez érdekes lehet pl. abból a szempontból, hogy bizonyos lakossági tájékoztatásokat kellő pontossággal el tudjunk végezni (pl. keménység), de abból a szempontból is, hogy pl. nitrátos kutak és nem nitrátos kutak együtt járatása milyen kevert vízmennyiséget eredményez (azaz járathatók-e kellő biztonsággal a rosszabb vízminőségű kutak).

Klórfogyás vizsgálata:

A klórfogyás modellekkel természetesen nemcsak a klórfogyást lehet modellezni, hanem minden olyan paraméter változását, melynek időbeli változási függvénye meghatározható. A klórfogyás a leggyakrabban alkalmazott modell és a kalibrálása is megoldható.
A klórfogyás modellezése kapcsán egyrészt a rendszer különböző pontjain lehet a klór folyamatos meglétét ellenőrizni (ugyanis a pontszerű mérésekkel csak egy üzemállapotra van információnk nem a teljes időtartományról). Másrészt meg lehet határozni különböző klórfogyási esetek (pl. árvíz esetén megváltozó klórfogyás) esetén alkalmazandó klórozási előírásokat. Harmadrészt a klórozás, utóklórozás fejlesztését lehet optimalizálni, mellyel súlyos milliók takaríthatók meg.

A mottónk ezen a területen is mindenképp az: „Nem kullogunk az események után, hanem irányítjuk őket!”